Keltax Könyvelő Iroda Szekszárd
Önnek is könyvelünk !

MENÜ

Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

A kormány részletesen szabályozza az egyszerűsített foglalkoztatás telefonon történő bejelentését, míg a nemzetgazdasági miniszter a fizetendő közteher bejelentési szabályait írja elő a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent rendeletekben.
A kormányrendelet szerint az egyszerűsített foglalkoztatást a 185-ös telefonszámon kell bejelenteni, ez az országon belül helyi tarifával hívható. Az ügyintéző elektronikus adatlapot tölt ki a bejelentés alapján, amit az adóhatóságnak továbbít. A kapott regisztrációs számot sms-ben is megkapja a bejelentő. A miniszteri rendelet előírja, hogy aki nem telefonon, hanem online jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatást, az csak az adóhatóság elektronikus űrlapját használhatja erre a célra. A rendelet megadja a számlaszámokat, amelyekre a közterheket kell befizetni. Mindkét rendelet augusztus 1-én, az egyszerűsített foglalkoztatási törvénnyel együtt lépett hatályba. A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, viszont a munkavállalóknak és a munkaadóknak is több ponton előnyösebb az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát. Ha a munkaadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékát meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni.
Az alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat. A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizetett bérnek az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni az adóhivatalnak.
Az egyszerűsített módon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja eredetileg az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege lett volna, de a végső változatba annál több lett. A napi 500 forintos köztehernél 1.370, míg a napi 1.000 forintos köztehernél 2.740 forint a nyugellátás alapja.
Az a munkaadó, amely 300 ezer forint, vagy attól több adótartozást halmozott fel, nem jogosult az egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig, amíg a tartozását nem egyenlítette ki.

 


 

A munkáltató min: 86%-ban köteles téríteni a dolgozó vasúti, Hév, Volánbusz, elővárosi busz bérletének vagy jegyének árát, ha a munkahely és a lakóhely nem egy helyiségben van! Évente max.30.000 Ft a költségtérítés összege.A BKV bérlet térítése esetén a munkáltató +25 % személyi jövedelemadó köteles fizetni.

 

Egy közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozás megváltoztatta a számlázásra vonatkozó szabályokat, így megszűnt a jogszabályi különbségtétel a számla eredeti és másolati példánya közt. A számlát kibocsátóknak azonban ezután is különös körültekintéssel kell eljárnia. A nemzetgazdasági miniszter rendelete szeptember 27-ével hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint "a számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak egy példányban legyen nyomtatható" - ismerteti a tanácsadó cég hírlevele.Emiatt a számla kibocsátója saját belátása szerint dönthet arról, hogy ezen követelménynek miként kíván eleget tenni. Megfelelő módszernek tűnik, ha korábbi eljárását folytatja, így például az egyes számlákon továbbra is feltünteti a példányszámokat, illetve annak eredeti, vagy másolati jellegét.
Azonban, amennyiben a hatályon kívül helyezett rendelkezésekből indulunk ki, akkor a számla kibocsátója elméletileg dönthet úgy is, hogy nem kívánja folytatni a korábbi gyakorlatot, és olyan számítógépes programot alkalmaz, amely a számlapéldányszámok rávezetése nélkül bocsátja ki a számlát. Ez esetben azonban kérdésként merül fel, hogy az adózó milyen módon tud eleget tenni a kibocsátott számlákra vonatkozó szigorú számadás, illetve a számlapéldányok hiánytalan elszámolására vonatkozó, továbbra is hatályos követelményeknek.

A közlemény szerint az adószám-felfüggesztések száma feltehetően a jövőben jelentősen meg fog ugrani, mert 2010-ben már minden, a mérlege beadását elmulasztó cég esetén alkalmazni kell a szankciót. Az adószám-törlési dömping szeptembertől várható, mert a május 31-ei határidőt elmulasztókat az APEH-nek 30 napja volt megkeresni, és a 60 napos pótlási időszak eredménytelen letelte után automatikusan, bírói eljárás nélkül törölheti a hatóság a cég adószámát. A folyamat csak akkor fordítható vissza, ha a cég időközben pótolja a mérleget.


Kihirdetést követő naptól augusztus 14-től, de gyakorlatilag hétfőtől megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az
ingatlanokra. Kihirdetéstől számított harmadik naptól, augusztus 16-tól (szintén hétfőtől) több intézkedés is hatályba lép  a társasági adó csökkenése (10%), visszamenőlegesen július 1-jétől lesz érvényes  az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége  hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény, amit már a második félévtől nem kell fizetni. Augusztus 15-től válik adómentessé a házkörül végzett munka, s lép életbe ennek a bejelentési szabályai. De a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezései pedig csak szeptember 15-től. Szeptember 1-jétől él az az új szabály, hogy a közszférában a bérplafon maximum 2 millió forint. A kihirdetést követő 44. napot követő hónap első napján, azaz október 1-től lép életbe a közszférában fizetett végkielégítések és egyes jövedelmek 98 %-os különadója. Egyébként visszamenőlegesen a 2010. január 1-jétől megszerzett ilyen jövedelmekre is vonatkozik, s aki ebben a „szerencsés” helyzetben lesz, annak október 31-ig kell visszafizetnie. S ha már elköltötte? Erről nem szól a törvény! Negyvenöt nappal a kihirdetés után  Jövedékiadó-mentes lesz magánfőzésben, a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségű pálinka, ha az személyes fogyasztásra szolgál, s saját tulajdonú gyümölcsből készül. Vajon hogy fogják ezt ellenőrizni, mert ennek ellenőrzési technikájáról nem rendelkezik a törvény!  Ekkortól él a banki különadó
is, de ennek első befizetési határideje szeptember 30., második pedig már december 10. Ez a mostani „saláta” törvény sem egyszerűbb, mint a korábbiak. Mindenesetre várjuk a további értelmezéseket és tájékoztatókat, hogy szabályosabban járhassunk el a változások dzsungelében.

 


 

Illetékmentes lesz az egyenesági öröklés és ajándékozás


Az illetéktörvény módosításával illetékmentessé vált az örökhagyó egyenes ági rokona (beleértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve ajándék. Ha más örököl, akkor a kapcsolattól és az örökölt, illetve ajándékba kapott értéktől függ az illeték mértéke. Mentessé vált az ajándékozási illeték alól a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingóság (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése is. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek kapcsolt vállalkozások közötti átruházása után pedig nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

Asztali nézet